kis esti önfényezés-rovatunk következik.

merthogy a minden egyebek mellett nem is említettem, hogy egy hete kiderült, megvan az angol szakmaim [sz74, í83! \m/]. önfényezés vége. most heti egy-kétszer [este nyolcra! möh.] németre járok, mert decemberben megyek elvileg abból is [utálom az egyetemet], ami csak azért vicces, mert a nyelvvizsgát nyolc éve csináltam, a tudásom így finoman szólva is porosnak mondható [annak ellenére is, hogy a szakdoga témájában kb. kizárólag német nyelvű irodalom állt rendelkezésemre. utálom az egyetemet.] szóval próbálkozom lehordani róla kávéskanállal a szaharát. továbbá nem mertem még a konzulensem szeme elé kerülni, mert akkor adni kéne valami épeszű magyarázatot arra, miért fogom csak májusban leadni azt a szutykot [utálom az egyetemet]. ráadásul október van, szorongatnak a másodképzéses határidők [utálom az egyetemet], mindezt úgy, hogy a belem kidolgozom kvázi ingyen az egyik tanár cégénél. következő félévben meg ugyanez, csak megint lesznek szombaton is órák, plusz be kell végre fejeznem a rendes szakdogámat, meg írni kell egy másikat is. mondtam már, hogy utálom az egyetemet? na mindegy, lényeg, hogy az angol megvan. öröm-bódottá.