oké, baszomnagy pók költözött az erélyajtó felső sarkához, azért erre még nem vagyok felkészülve. visszasprintelek a szobába, remegek, lenyugszom. előveszem a fényképezőt, hogy legalább a képével barátkozzak, visszamegyek, sehol semmi. úgyhogy most nem merek kimenni rágyújtani. legalább addig se dohányzom.

kieg. (22:27): visszajött. nagy. fosok.

kieg. (23:34): úgy volt, hogy megyek át a koleszba sörözni, de a célszemélyek álmosak, meg amúgy sincs nálam kp, úgyhogy most odahúzok egy széket és figyelem ahogy vadászik. baromi gyors.

kieg. (00:00): elneveztem ottokárnak.

kieg. (01:22): megint eltűnt, biztos emészt valahol.

kieg. (03:36): persze, végre fúj a szél odakint, én meg nem merek kereszthuzatot csinálni, mert mi van, ha ottokár fogja magát, felpattan egy kósza légáramlat hátára és belebeg a szobába vele. dilemma.