vannak nekem ezek a mindenkori kísérleteim az úgynevezett buta női magazinokkal. rendszerint akkor vetemedek (fuze!) ilyen szutykok megvásárlására, mikor olyan egy-két havonta haza találom tolni az arcom és épp nincs nálam semmi egyéb olvasnivaló, regény, tankönyv, jegyzet, anyámkínja. ott kezdődik, hogy pironkodva kicsengetem az xszáz forintot, aztán jó mélyre süllyesztem a lapot a hátizsákba. útközben persze még véletlenül sem veszem elő, milyen vérciki már, hogy én, hogy ilyet, meg pénzt is adtam érte, legalább mások ne tudják meg. (persze, aztán kiteszem itt közszemlére, brilliáns logika.) végül kipakoláskor a kezembe kerül, én istenbarma meg gondolok egyet, jó lesz kicsit visszavenni az iq-ból, lássuk. menetrendszerűen öt perc után már lángol az agyam, habzik a szám, lecsapom inkább azt a szart és megyek a dolgomra. aztán néha adok második esélyt, hátha találok valami használhatót a huszadik oldalon túl. nos, momentán épp szikrázik a hajam a felháborodástól és tüzet okádok. az egy dolog, hogy hányok azoktól a förtelmes göncöktől, amiket elvileg hordanom kéne, különben sose lesz belőlem menő, nagyvilági plasztikribanc. az egy másik, hogy szarok a 'sztárokra'. de emellett ez a mostani példány teljesen rágárgyult a narancsbőr-témára, élből két termékminta, bezzeg a sztárok, nekik nincs, ők hogy csinálják, háhá, ezeknek meg van, fújderonda, fogyózz, diétázz, lúgosíts, szépségmelléklet(!), fúj narancsbőr, fúj fúj fúj, még jó, hogy a nőknek csak igazán elenyésző 80%-át érinti a dolog. a "probléma" - mert ezek azt csinálnak belőle. persze, esztétikusabb látvány, ha nincs, mintha van, de az nyilván világos, hogy ez a történet már rég nem erről szól. rám aztán igazán nem mondható, hogy meghatározó kiterjedéssel rendelkezem akár széltemben, akár hosszomban, kicsike szar vagyok, igen, de miután végigrágtam ezt a szennyet, kvázi vállalhatatlan tramplinak kéne éreznem magam. puffogok egy sort, aztán észbe kapok - nehogymár ez az elbaszott banda mondja mondja meg nekem, hogy mitől nézek ki jól, különben megérdemlem a hülyeségem. most itt tartok. így megy ez minden alkalommal.
szóval, szívem minden túlcsorduló szeretetével üzenem a kedves joy-szerkesztőségnek: nagy büdös lófaszt a ti seggetekbe, tövig. szárazon.
szóval, szívem minden túlcsorduló szeretetével üzenem a kedves joy-szerkesztőségnek: nagy büdös lófaszt a ti seggetekbe, tövig. szárazon.