pár órája még úgy voltam, hogy menten szíjjelbasz az ideg, szétkapom még magos déva várát is, ha a közelembe merészkedik. mostanra lenyugodtam. mostmár csak nem értem, minek a szájtépés, minek a szardobálás, minek a másikba marni, van seb elég enélkül is. volt rá idő elég, volt hozzá fegyver is bőven, én untam meg hamarabb, el is menekültem. mindegy.
zsíros cubák a balfasz-rovat rajongóinak: a reggeli kómában kávé helyett cukrot tettem a kotyogóba. igen, vannak dolgok, amik soha nem változnak.
álmaimból következően az éjszakáim újabban szigorúan három csapásirányon haladnak: vagy póktól rettegős és emiatt izzadtan ébredős, vagy forrongó vérű fülledt erotikás és emiatt izzadtan ébredős, vagy bármilyen egyebes de mindenképp cigizős és emiatt mogorván ballábbal kelős. amint bekövetkezik, hogy álmomban egy madárpók megerőszakol egy égő cigarettával, örökre önkéntes száműzetésbe vonulok. becsszó.
