unom, nagyon unom már a holtfáradtan ágybazuhanásokat, amik után még órákig képtelen vagyok elaludni, unom, hogy a füldugó ellenére a legeslegapróbb zörejre kipattannak a szemeim és egy óráig tart a visszaalvás, unom a korahajnali ébredéseket, a hajnali ébredéseket, a korareggeli ébredéseket, unom, hogy mindig csak azért kelek fel végül, össze-vissza dobogó szívvel, izzadt-csapzottan, mert nem akarok tovább álmodni, mert unom a zaklatott, nyomasztó (rém)álmokat is, meg az egész napos kókadt kornyadozást, hogy száraz és szúr a szemem, aludni akarok végre egy normálisat, kurvára elegem van ebbõl mostmár.
2008.01.25. 13:07
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://nofree.blog.hu/api/trackback/id/tr835968340
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.