csak ez a szorítás ne lenne, csak lenne időm kicsit belesüppedni ebbe a lápmagányba, ebbe a szívfájdalomba, lemenni a legaljára, fulladozni kicsit, aztán végleg magam mögött hagyni. de nincs. menni kell, pattog az ostor mögöttem, átvonszolom magam minden egyes napon, kínkeservesen szorítom össze a fogam, de mindig visszahúz a mocsár, nem tudom így lerázni, csak meghosszabbítom a vergődést, valami nagyon fáj idebenn, magamnak se merem bevallani talán. legyen már vége, legyen már vége végre!
2008.01.13. 00:43
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://nofree.blog.hu/api/trackback/id/tr85968497
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.