akárki akármit mond, nekem akkor sem oké az, hogy egyetemista lányok melltaróra-tangára vetkõzve igyekeznek csapatukat némineminemû elõnyhöz juttatni egy bármilyen versenyben, legyen ez itt most szintvetélkedõ. persze, gondolom a sok kreténnek jó, verhetik a fa nyálukat, úgyse látnak ilyet csak a gép elõtt ülve. de akkor is. akkor se. nehogymár ez legyen a szint, könyörgöm, tanga-melltartó? semmi intimitás nem marad az emberekben húszéves korukra? csodálkoznak, hogy nem képesek normális kapcsolatra? nem érzik, hogy ez már olyan szféra, amihez nincs köze mondjuk a fél kollégiumnak? persze, a szintért teszed, hogyne, buta tyúk. ez mi, ez lazaság? ugyan kérlek.. és nem értem a pasikat se, nekem biztos szarul esne, ha a csajom félpucéran illegetné magát háromszáz ember elõtt.
és persze, mondhatják, hogy építi a csapatszellemet, meg hûdebevállalós, mondhatják rám is, hogy korlátolt, maradi, savanyú liba vagyok. legyek, ha ez az ára.
és persze senki ne mondja rájuk, hogy szánalmas, olcsó kis ribancok - és senki ne próbáljon meggyõzni az ellenkezõjérõl.
és persze, mondhatják, hogy építi a csapatszellemet, meg hûdebevállalós, mondhatják rám is, hogy korlátolt, maradi, savanyú liba vagyok. legyek, ha ez az ára.
és persze senki ne mondja rájuk, hogy szánalmas, olcsó kis ribancok - és senki ne próbáljon meggyõzni az ellenkezõjérõl.