egyébiránt tegnap jó nap volt, leszámítva, hogy cornell (illetve hiánya) miatt az egész nagyszínpad programja csúszott, ennek köszönhetõen az addigi négy helyett már öt helyen szerettem volna lenni egy idõben, hogyne. az egyetlen nap kb, ahol komolyan érdekelt több mint két koncert, erre tessék, azt is összebasszák. de így legalább nem maradtam le az eagles of death metal-tól, megérte, mulatozós - vidám bulit csaptak, rakkenroll. utána jött az a rész, hogy nagy átfedésekkel szinte egyidõben volt juliette and the licks, leningrad, méhek, sex action meg easy life natural (mondjuk ezt leszarom, csak azért érdekes, mert voltszomszéd zenél benne). végül maradtam persze juliette-en, és nanáhogy kurvajó volt, eszméletlen az a bige mit õrjöngött fenn a színpadon, kész kis energiabomba, semmi sallang. lehet, hogy a zene maga nem hûde egyedi és nem vág földhöz, de én nagyon szeretem, szeretem az érzést, ami átjön, köszi szépen, tényleg.
utána meg beügyeskedtük magunkat szabikával meg haverjával a vip ketrecbe leinni a jópárezer forintnyi megmaradt piabónjukat. lecsúszott egy üveg pálinka, pár mohito, aztán már csak sör maradt. meg beszéltem öcsém fejével is, kicsit magába szállt az utóbbi idõben. ideje is volt. miután elfogyott minden pia, visszabaktattunk a hammer sátorhoz, ahol sikerült még elcsípnem a deák bill koncert végét, ott csápoltam legelöl, kezemben az üres pálinkásüveggel. meg ne kérdezze senki, minek hurcolásztam magammal egy üres pálinkásüveget. gondolom akkor jó ötletnek tûnt. aztán a többiek elmentek aludni, hazafelé zenét hallgattam, vigyorogtam, meg ugráltam - táncléptem kicsit az utcán. helló sziget.