tegnap tanfolyam után átmentem unokatesómhoz amszterdam ügyben, és a drága sütött palacsintát, és olllyan jó idõ van ott náluk a lakásban, maximum ha 23-25 fok, el se jöttem este 11-ig, én olyan irigy vagyok most.
áthívta egyik volt osztálytársunkat is, aki anno az én "legjobbarát"-státuszom birtokosa volt hosszú idõn keresztül. amikor tíz éve utoljára láttam, akkora volt, mint én, most meg egy hatalmas kigyúrt kopasz állat, elõször majdnem elszaladtam ijedtemben. aztán palacsintáztunk és mesélt magáról sokat közben, én meg azóta azon gondolkozom, ismerek-e még olyan embert, aki ilyen fiatalon ennyire könnyen és mélyen belelát másokba, ennyire tisztában van a hibáival és az értékeivel, és egyáltalán ennyi életszeretet van benne. aztán persze elõkerültek a vicces sztorik, rengeteget nevettünk így, hárman. olyan jó volt emlékezni. és még repülõt is találtunk.
áthívta egyik volt osztálytársunkat is, aki anno az én "legjobbarát"-státuszom birtokosa volt hosszú idõn keresztül. amikor tíz éve utoljára láttam, akkora volt, mint én, most meg egy hatalmas kigyúrt kopasz állat, elõször majdnem elszaladtam ijedtemben. aztán palacsintáztunk és mesélt magáról sokat közben, én meg azóta azon gondolkozom, ismerek-e még olyan embert, aki ilyen fiatalon ennyire könnyen és mélyen belelát másokba, ennyire tisztában van a hibáival és az értékeivel, és egyáltalán ennyi életszeretet van benne. aztán persze elõkerültek a vicces sztorik, rengeteget nevettünk így, hárman. olyan jó volt emlékezni. és még repülõt is találtunk.
