viszont. kellemes beszélgetést folytattam e. barátnõmmel némi sör és diópálinka társaságában. valami egészen furcsa érzés a saját, régebben elhintett gondolataimat más szájából, más szavával visszahallani. és nem is emlékezett rá, hogy anno erre meg erre én hívtam fel a figyelmét, ezt meg ezt én meséltem. bizsergés. önelégült mosoly rejtve. mégis ijesztõ. hogy a lenyomat marad, de az eredet kárba vész. pedig ott ültünk egymással szemben. sokat ültünk így. szeretnék kötõdni az ilyen emlékekhez néha. múltam, jelenem. vajúdik a jövõn a pillanat. képtelen vagyok rá.
2007.04.01. 04:06
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://nofree.blog.hu/api/trackback/id/tr515970495
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.