Majd' elfelejtettem a lényeget: a könyvek. Az első Salinger Franny és Zooey című könyve. Még nyolcadikban kezdtem el olvasni, de kölcsönkönyv volt, túl hamar vissza kellett adnom. Most itt az alkalom pótolni a mulasztást. A második John Steinbecktől a Rosszkedvünk tele. Ennek csak nagyon megtetszett a borítója. A harmadik pedig egy Gárdonyi könyv, a címe Ábel és Eszter. Ennek az első pár mondata fogott meg:
"Az omnibuszra egy kövér-duda asszonyság kapaszkodott föl. Testének terebélyességével majdnem kinyomta a hátul álló három fiatal embert."
El is kezdtem már olvasni. Még eléggé az elején járok, de eddig nagyon tetszik. Az egész írás csupa pajkos báj, könnyed derű.
Nem ártana az ilyen műveket is megismertetni a magyar olvasóközönséggel ahelyett, hogy egy életre elvennék a kedvüket Gárdonyitól már az általános iskolában. Az Egri Csillagok szerintem nem gyerekeknek való.
"Az omnibuszra egy kövér-duda asszonyság kapaszkodott föl. Testének terebélyességével majdnem kinyomta a hátul álló három fiatal embert."
El is kezdtem már olvasni. Még eléggé az elején járok, de eddig nagyon tetszik. Az egész írás csupa pajkos báj, könnyed derű.
Nem ártana az ilyen műveket is megismertetni a magyar olvasóközönséggel ahelyett, hogy egy életre elvennék a kedvüket Gárdonyitól már az általános iskolában. Az Egri Csillagok szerintem nem gyerekeknek való.
